 |
Blackmolly - Poecilia sphenops2010-10-30 |
Tetra Adminisztrátor |
Tudományos név: Poecilia sphenopsMagyar név: Yucatáni fogasponty "Blackmolly"
Származás: Egyesült Államok,Mexikó, Észak- Közép- és Dél-Amerika
Testhossz: hím:6-7 cm, nőstény:8-9 cm
Természetes élőhely: Meleg, enyhén brakkvizes zónák .
Viselkedés: Békés
Táplálkozás: Akváriumban mindenevő.
Szaporítás: Könnyű
Medence: Minimum 100 literes
Halnépesség: 100 literre 6-8 hal
Dekoráció: Úszó, lebegő növények.
Hőmérséklet: 25-28 °C
pH: >7,5
Keménység: >11,2NK°
Leírás: A Yucatáni fogasponty (Poecilia sphenops) az elevenszülő fogaspontyfélék családjába tartozó halfaj. Szokás angol nevük a Mollienesia után mollinak is hívni őket. A Yukatáni fogaspontyok a természetben kékesen fémes pikkelyekkel rendelkező szürkés színű halak. Testalkatukat és méretüket tekintve a Yukatáni fogaspontyok állnak a legközelebb a kereskedelemben kapható fekete mollikhoz. Ritkán (az utóbbi időben egyre gyakrabban) találkozhatunk a boltokban is a Yukatáni fogasponttyal, melyeknek hímjei gyönyörű sárga szegélyű farokúszóval rendelkeznek, sőt szúnyoglárva pusztító tevékenysége miatt néhány mesterséges tóba is betelepítették (például a budapesti városligeti tóba és a margitszigeti, szállodáknál található patakba).
Gyakori a fekete molly vagy más néven black molly. Változat teste „bársonyos” fekete, néha zöldessárga pikkelyekkel. A teljesen fekete változatot Németországban tenyésztették ki. Valójában nem önálló faj, hanem a nemen belüli tervszer? tenyésztéssel és válogatással lett kialakítva. Tenyésztése 1923-ban kezdődött az USA-ban. Sternke az 1930-as években a P. sphenops és a P. velifera fajokat keresztezte a fekete P. latipinna törzzsel. A ma ismert fekete Mollienesia típusokat akkor sikerült előállítani, amikor a P. petenensist keresztezték a már meglévő fekete törzsekkel. Így a jelenlegi „mollikat” tulajdonképpen négy Mollienesia fajból „gyúrták össze”, amelyeket hosszú éveken keresztül az intenzív fekete szín irányába szelektáltak.
Manapság népszerű az akvaristák körében a lírafarkú és az ezüst színű, vagy a pöttyös változata, melyet dalmata molli néven árusítanak. Ezeket, a feketéhez hasonlóan, több faj keresztezésével állították elő.
Testhossza: 6–8 cm. A rokon fajok mind Dél-Amerikában élnek. Mindenevők, de a többi hallal ellentétben sok növényt tartalmazó élelmet kívánnak, kedvencük a magas spirulina tartalmú eleségek.
Tartásuk könnyű, bár a jól szűrt meleg enyhén sós vizű akváriumot igényelnek. A víz középső rétegeit lakják. Érzékenyek a hidegre, 24 fokosnál hidegebb vízben a fűtőtestre fekszenek, a megfázás jeleként a felszínen egy helyben hintázó, kígyózó mozgást végeznek. A nemeket könnyű megkülönböztetni, mivel a hímeknek az elevenszülőkre jellemző, speciálisan módosult farok alatti úszójuk, párzáshoz használt ún. gonopódiumuk van.
Szaporításuk egyszerű, csupán magas hőmérséklet és dús növényzet szükséges hozzá. A hímek néha verekednek a nőstényekért, akiknek nagyon intenzíven udvarolnak. Ha több hím is van a medencében, akkor a nőstények folyamatosan terhesek és szülnek utódokat. 4–5 heti „vemhesség” után változó számú utód látja meg a napvilágot. Stressz és alacsony vízhőmérséklet hatására hajlamosak a koraszülésre, kannibalizmusuk mérsékelt. Néha teljesen színtelen ivadékok is születnek, ezek fejlődésük során fekete színpigmentekkel gazdagodnak. Az ivadékok felnevelése könnyű, porrá tört lemezes táppal és vágott tubifexszel gyorsan fejlődnek. A fiatal hímek sokáig legyező alakú farok alatti úszóval rendelkeznek. Akkor kezdik el párzószervüket növeszteni, amikor már elérték végleges testhosszuk felét. A faj érdekessége, hogy a nőstények raktározzák a spermát, így akár egy hónappal az utolsó hím elpusztulása után is képesek szülni az akváriumban. A megtermékenyítéshez tehát nem szükséges újabb párzás.
Ideális hal dél-amerikai medencébe. Más fajokkal szemben békés természetű. Ne tartsuk kis akváriumban (legalább 60 liter), jól mutat kisebb csapatban.
Hozzászólás
| Név: | |
| Biztonsági kód: |
|
| Biztonsági kód megadása: | |
| Hozzászólás: | |
