Mexikói kardfarkú hal

2010-10-30

Tetra

Adminisztrátor

Tudományos név: Xiphophorus helleri
Magyar név: Mexikói kardfarkú hal
Csoport: Elevenszülők
Származás: Közép-Amerika északi része, Mexikó a hazája, ahol szinte mindenhol megtalálható.
Testhossz: hím:6-10 cm (a farokúszója „kard” része nélkül), nőstény:12 cm
Természetes élőhely: Általában gyors folyású, vízinövényekben gazdag folyóvizekben, de elő fordulnak állóvizekben (tavak, pocsolyák) is.
Viselkedés: Békés, de a hímek egymás között néha agresszívak.
Táplálkozás: Majdnem kizárólag vegetáriánusok, de az akváriumokban mindenevők.
Szaporítás: Könnyű
Medence: Minimum 80-150 literes
Halnépesség: 30 literre 1 hal és több nőstényre 1 hím
Dekoráció: Sűrű növényzet.
Hőmérséklet: 24-27 °C
pH: >7
Keménység: >11,2NK°
Várható életkor: 5 év

Megjegyzés: A napjainkban csak „szifó" néven előforduló halacska, még a laikusok számára is ismert, hiszen szinte nincs olyan állatkereskedés, ahol ne árulnák folyamatosan ezt a kezdőknek ajánlott, igen tetszetős díszhalat. Általában, ha valaki akváriumot vásárol, a szifó mindig az első halak között szerepel, szívóssága, viszonylag olcsó ára, és nem utolsósorban könnyű szaporíthatósága miatt.

A vadon élő állatok alapszíne zöldes, a hátrész valamivel sötétebb, a test közepén pedig a fejtől a farokig egy vörös hosszanti csík húzódik. Ebből az úgynevezett zöld szifóból nemesítették ki céltudatos keresztezésekkel a jelenleg hódító színváltozatokat, főleg a plattival (Xiphophorus maculatus) való keresztezések folyamán, amelyek az eredeti formát mára már teljesen kiszorították az akváriumokból, esetleg egy-egy ivadék üt vissza ősei színezetére. A mexikói kardfarkú halnak ma már sok, pompás színekben tobzódó változata van.

Testmérete 8-12 cm körüli, a nőstények nagyobbak, testesebbek, míg a hímek kisebbek, és a farokúszójuk alsó részén sárgás színű kardszerű nyúlványt viselnek. Ennek alapján a nemek könnyen megkülönböztethet?k. Nagyon békés halak, s kitűnően megvannak egy közös akváriumban. A legjobb, hogy ha 1 méternél hosszabb medencét állítunk be számukra, és hagyunk benne egy széles szabad területet, ha oda irányítjuk a szivattyút is, boldogan fognak úszkálni a xifók az áramlással szemben. A víz hőmérsékletére nem, de tisztaságára kényes. Már 20 C fok körül jól érzi magát, de szereti a melegebb vizet is. A rendszeres részleges vízcserét meghálálja. Eredeti élőhelyén a vizek kemények, ezt tartásakor természetesen figyelembe kell venni. A lágy és savanyú vízben könnyen elpusztul, vagy az éppen emiatt legyengült szervezetét könnyen megtámadják a különböző baktériumok. Ezért az ozmóvíz, és az esővíz alkalmatlan. A szolnoki csapvíz (10 NK) tökéletesen megfelel tartására.

Takarmányozás szempontjából meglepően igénytelen, gyakorlatilag mindent megeszik, ami ehető számára. Azonban ha jó tenyészállatokat kívánunk nevelni, nagyon fontos a kiegyensúlyozott, változatos étrend. A kardfarkú xifók elfogadják az összes akváriumban szokásos eledelt, de rendszeresen meg kell őket etetni zöld félékkel is.

A szűrés óránként az akvárium térfogatának háromszorosa legyen.

A mexikói kardfarkú hal az elevenszülő fogaspontyok családjába tartozik, vagyis utódait teljesen elevenen hozza a világra. Eme család közös tulajdonsága a hím állatok módosult párzószerve, az úgynevezett gonopódium. Ez a szerv péniszként funkcionál, a spermatasakocskákat ennek segítségével juttatja a nőstény ivarnyílásába. A nőstények havonta akár 100 utódot is tudnak szülni, és ha ezeket nem különítjük el azonnal, vagy ha nem gondoskodunk kellően sűrű növényzetről, ahová el tudnak menekülni, azonnal meg is eszik mindet.

Az egyik legérdekesebb, de tenyésztésekor gyakran nemkívánatos tulajdonsága továbbá a szifónak, hogy nemváltásra is képes. Vagyis ivarérett, akár éveken keresztül nőstényként funkcionáló állat szaporodóképes hímmé átalakulhat. Ez lehet?séget ad arra, hogy egy csupa n?stény egyedből álló kolónia is szaporodni tudjon. Ez a jelenség általában akkor következik be az akváriumban, ha nincs, vagy kevés a hím egyed, de ezek nélkül is bármikor átalakulhat a nőstény. (Vagyis az ivadékokat nem lehet a guppihoz hasonló módon nemenként különválogatva nevelni). Éppen ezért törekedjünk arra, hogy mindig több hím egyedet tartsunk. A rendszeresen párzó, és szülő nőstények általában megtartják eredeti nemüket. Érdekes viszont, hogy ez fordítva nem lehetséges, tehát hím egyed már soha nem vált nemet.

Cimkék: Mexikói kardfarkú hal, Xiphophorus helleri, hal, Xiphophorus, xipho, xifo, szifó, elevenszülő hal, díszhal, díszhalak, kezdők díszhala,

Hozzászólás

Név:
Biztonsági kód:	Biztonsági kód frissítése
Biztonsági kód megadása:
Hozzászólás:
Hozzászólás elküldése Hozzászólás elküldése folyamatban ...