Szivárványos guppy - Poecilia reticulata

Szivárványos guppy

Tudományos név : Poecilia reticulata néha reticulatus

Magyar név: Szivárványos guppi

Csoport: Elevenszül?k

Származás: Közép-Amerika; Venezuela, Guyana, Barbados, Trinidad és Tobago

Testhossz: hím:2-4cm, n?stény:5-7cm

Természetes él?hely: Nagyon változó, de el?szeretettel él nyugodt zónákban, ahol sok a vizinövény, ugyanakkor er?sen környezett szennyezett vizekben is találkozhatunk vele.

Viselkedés: Békés

Táplálkozás: Mindenev?

Szaporítás: Könny?

Medence: Minimum 30 literes, 1 hím és 3 n?stény részére

Halnépesség: 1literre 1 hal

Dekoráció: Növények

H?mérséklet: 20-27 °C

pH: >7

Keménység: >10,2NK°

Várható életkor: 4 év

Leírás: Sokan kezdik akvarisztikai pályafutásukat a szivárványos guppival. A választás érthet?, hiszen ez a díszhal nagyon könnyen tartható és szaporítható, ugyanakkor rendkívül mutatós. Egyszer?sége miatt csúnya dolog a tapasztaltabbaknak „lenézni” a guppit, mint valamiféle „kezd?k halát”, ugyanis igazán szép (akár versenyeztethet?), jó génállományú halakat kitenyészteni nagyon nagy kihívás. A tenyészet szépsége pedig még a kihívás hiányát is kárpótolja.

Az a guppi, amit ma a kereskedelemben kapni lehet, már alig hasonlít a vadon él? rokonaihoz, semmi köze hozzá. Az ?söket annak idején elvitték az összes kontinensre, s a moszkitók ellen harcoltak velük, mert azok lárvája a guppik kedvenc tápláléka. A nemek megkülönböztetése igen egyszer?, a hímek jóval színesebbek és kisebbek a n?stényeknél. Ezen kívül a hím még rendelkezik az elevenszül? halakra jellemz? gonopódiummal (párzószervvé módosult farok alatti úszó) is. Kifejlett méretük 2,5-3 cm a hímek és 5-8 cm a n?stények esetében.

Mára a tenyészt?k, megfelel? válogatással és keresztezéssel a guppik rengeteg változatát hozták létre, els?sorban a hímek úszói alakultak egyre színpompásabbá.

Miután a hím gonopódiumával megtermékenyíti a n?stényt, körülbelül 4 hét van hátra a szülésig. Egy megtermékenyítéssel a n?stények többször is tudnak szülni, mivel testükben elraktározzák a spermát és ezzel kés?bb – hím nélkül is – képesek az ikrák megtermékenyítésére. Egy szülés alkalmával 15-100 kis guppi is születhet, a n?stény etetését?l, korától, fejlettségét?l és egyéb tényez?kt?l függ?en. Az anyát a szülés idejére ajánlatos külön akváriumba tenni, lehet?leg egy szül?ketrecbe, ahol búvóhelyet (pl. egy adag jávai mohát) is el?készítünk számára.

A frissen született kis guppikat ugyanis szüleik - és az akvárium többi lakója - fel is falhatja. A kicsik felnevelése nem okozhat problémát még kezd?k számára sem, mivel már születéskor elég nagyok és el tudják fogyasztani akár a porrá tört lemezes tápot is. Természetesen az él? eleséggel való nevelés sokkal gyorsabb növekedést és látványosabb fejl?dést eredményez. Ha nem akarjuk, hogy állományunk néhány generáción belül leromoljon, akkor kerülni kell a felnevelt testvérek párosítását. Ez az oka annak, hogy a guppival foglalkozó tenyészt?k gyakran külön nevelik a n?stényeket és a hímeket, hogy a nemkívánatos szaporulatot elkerüljék, illetve, hogy ?k választhassák ki a legszebb halakat, amelyekt?l ivadékot szeretnének.

A guppik szívesen megesznek minden élelmet, ami a kereskedelemben kapható. Hogy jó egészségüket meg?rizzük, rendszeresen adjunk nekik él? vagy fagyasztott eledelt is. De arra vigyázni kell, hogy milyen társakat adunk melléjük az akváriumba: kerüljük az agresszív halakat, mert kiharaphatnak darabokat a guppik fátyolszer? farokúszójából. Tiszta, 24-25°C vízben hamar és könnyen világra hozzák az els? utódokat. 

Akkor szépek igazán, ha legalább egy kisebb csapatot tartunk bel?lük. Ilyenkor a hímek egymással – a n?stények kegyeiért – versengenek, ami nagyon szép látvány, kárt azonban egyáltalán nem tesznek egymásban. Mindig több n?stényt tartsunk, mint hímet, mert ez utóbbiak szenvedélyes udvarlása nagyon kifáraszthatja a n?stényeket. A medence sz?rését nem szabad elhanyagolni (óránként egyszer a medence térfogata).

Mi el?tt meggondolatlan tenyésztésbe kezdenénk genetikájuk érdemes tanulmányozni!!! 

Hiszen akik igazán szép példányokat szeretnének kitenyészteni, azoknak komoly genetikai ismeretekre is szükségük van. Ismerni kell, hogy a szül?k mely tulajdonságai hordozódnak a génekben domináns, illetve recesszív módon. A n?stények is hordozhatnak olyan örökletes gént, amely meghatároz bizonyos tulajdonságot az utódokban, de a n?stényen ez gyakran nem látszik. Ha nem vigyázunk, egész más halak jöhetnek világra, mint amire számítottunk.